A taror kártya tradicionálisan 78 lapból áll, és a lapok egyik oldalán szimbolikus képek láthatóak, míg a másik oldaluk egyforma színű és mintázatú
A tarot keletkezéséről megoszlanak a vélemények. Vannak, aki Atlantisz ősi tudását vélik benne „felfedezni” de sokan csak egy egyszerű, szórakoztató jóskártyának tekintik. A kártyákról első alkalommal egy, 1377-ben keltezett dokumentumban tettek említést, melyben betiltották a kártya használatát. Ennek ellenére a terjedését nem tudták megállítani, és a világ nagyobb városaiban rövid időn belül ismertté vált. Ismerve a középkor kommunikációs szokásait, és figyelembe véve a könyvnyomtatás hiányát, ez nem volt elhanyagolható tényező akkoriban. A mai játékkártyák szerzetileg sok hasonlóságot mutatnak a tarot lapjaival. A kisarkánum négy színe a legtöbb mostani játékkártyajátékban is megtalálható. A nagyarkánum Bolond kártyája mára dzsókerként vált ismertté.
Nagy a hasonlatosságot lehet felfedezni a tarot, és egy Indiából származó cigánykártya vagy más néven vetőkártya között. E kártya szimbólumrendszere generációkon át szájhagyomány útján terjedt, akárcsak a kártyavetés tudománya. Különös figyelmet fordítva arra, hogy az avatatlanok ne nyerjenek betekintést. A fent említetteken kívül más kapcsolat nem áll fent a két kártya között, kivéve, ha lealacsonyítva a tarot tudását, jóskártyaként fogadjuk el.
Egy másik történet szerint Mózes az egyiptomi papok által őrzött titkot, a tarot képében vitte magával Izrael népének kivonulásakor, Palesztinába. Ezt alátámasztani látszik az a szoros kapcsolat, amely a tarot és a Kabbala, valamint a héber ábécé között kétségkívül rejlik. Ilyen párhuzam a nagyarkánum 22 lapja és a 22 héber betű, de a betűk és a lapok közötti kapcsolat is. A Kabbala a 10 különleges isteni tulajdonságot ábrázoló szefírája alkotta köröket, a 22 beavatási út köti össze. A 22 út az isteni tulajdonságokkal összhangban épp úgy megtalálható a héber ábécében, mint a TAROT Nagy Arkánumának lapjain. Ez értelmezhetjük úgy, hogy tarot mutatja az utat a Kabbala világába.
Azonban a kártya történetét figyelmen kívül hagyva mára mégiscsak a legnépszerűbb formája, hogy jövendölésre használják. A kártyajóslás minden fajtájában szerepel a kérdező – aki tanácsot kér egy kérdés felvetésével – és a jövendőmondó, aki megadja a választ. A kártyákat kirakhatja a kérdező is, és a jós is. A legfontosabb azonban az, hogy mindkét fél a kérdésre koncentráljon, mert egy komolytalan vagy pontatlanul feltett kérdés hasonlóan pontatlan választ eredményezhet.
