Hamupipőke az egyik legklasszikusabb mese, amit bizonyára minden gyerek jól ismer, és a szegény hercegnő számtalan kislány kedvencei közé tartoznak, így a róla készült játékfigurák minden formában nagyon népszerűek
Walt Disney már 1922-ben elkezdett rövid, tízperces kis modern rajzfilmekkel próbálkozni, hogy kialakítsa új rajzfilmje, a Hamupipőke körvonalait, de 28 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiforrjon a végleges elképzelése. Még így sem találta azonban megfelelő hangot Hamupipőkéhez, és megfelelő alakot Luciferhez, a gonosz macskához. Ám amikor az egyik barátja macskáját, Mollyt meglátta, örömujjongásban tört ki, s kijelentette, hogy megszületett a tökéletes Lucifer-forma. A fekete macska tehát Molly alakját őrzi. Hamupipőke hangja esetében pedig szereplőválogatást hirdettek. A szerepet egy olyan lány nyerte, meg, akit két barátnője nevezett be. A Lucifert szinkronizáló June Foray később is hű maradt a Walt Disney-filmek szinkronizálásához, Elanor Audley, aki a mostoha hangját adta, később a Csipkerózsika Maleficent-je, azaz a gonosz tündére lett, Verna Felton pedig, aki a Tündért szinkronizálta, később az Alice Csodaországban indulatos Szívkirálynője, továbbá a Susi és Tekergő Sarah nénije számára kölcsönözte hangját.
Volt egyszer egy gazdag özvegyember, akinek volt egy lánya is; Hamupipőkének hívták. Az apa idővel újranősült, és egy gonosz özvegyasszonyt vett el, aki két lányát, Anasztáziát és Drizellátt is magával hozta a házasságba. Az apa azonban váratlanul meghalt, és onnantól kezdve a mostoha és lányai megkeserítették Hamupipőke életét. Arra kényszerítették, hogy a cselédjük legyen, rongyokban járatták, és a toronyban lévő szobában kellett aludnia. Itt élt barátaival, az egerekkel és a madarakkal, azonban a nélkülözés és a megpróbáltatások ellenére is szelíd, kedves teremtés maradt, aki türelemmel viselte sorsát, és szorgalmasan végezte a neki kirótt munkát.
Egy alkalommal a király elhatározza, hogy bált rendez annak érdekében, hogy ott a fia feleséget találjon magának. A bálra a mostoha és lányai nagy izgalommal készülnek. Hamupipőke is szeretne elmenni, ám nincs megfelelő báli ruhája, ezért az egerek és a madarak elhatározzák, hogy mindenféle maradék ruhaanyagból készítenek neki egyet. Mikor a mostoha és a lányai éppen indulnának, Hamupipőke is megjelenik új ruhájában. Ám a gonosz nővérek, mivel a ruha egyes részeiben saját tulajdonaikra ismernek, irigységükben széttépik azt. Miután azok hárman elmentek, a lány zokogva rohan a kertbe. Itt találkozik tündér keresztanyjával, aki segít neki eljutni a bálba: tökből hintót, egerekből lovat, lóból lovászt, kutyából inast varázsol, Hamupipőkére pedig egy csodaszép báli ruhát, és hozzá egy pár üvegcipőt. Figyelmezteti azonban, hogy érjen haza, mielőtt éjfélt üt az óra, mert pontban éjfélkor véget ér a varázslat. Hamupipőke a bálban találkozik a herceggel, és egész végig egymással táncolnak. Amikor tizenkettőt üt az óra, Hamupipőkének el kell mennie, ám sietségében elhagyja az egyik üvegcipőjét. Másnap a király kihirdeti, hogy annak adja a fiát, akinek a lábára pontosan ráillik a cipellő. A mostoha bezárja Hamupipőkét a toronyba, ám az egereknek sikerül kiszabadítaniuk: Hamupipőke lesiet a lépcsőn, és felpróbálja a cipőt, amely tökéletesen illik a lábára. Végül a herceg felesége lesz, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
A csodaszép mese legszebb szereplői egy szép, részletgazdagon kidolgozott és aprólékosan festett játékfigurák segítségével idézhetik fel a mese legszebb és legvarázslatosabb pillanatait.