A képregények évtizedek óta az egyik legnépszerűbb formái a történetmesélésnek, aminek a célközönsége természetesen a fiatalabb korosztály, de sokan még felnőtt korban is rajonganak értük
A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, amit gyakran a kilencedik művészetnek neveznek, egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el. A képeket rendszerint (elbeszélő vagy párbeszédes) szöveg egészíti ki, ami általában úgynevezett szóbuborékokban helyezkedik el. Eredetileg csak egyszerű, szórakoztató történeteket díszítettek képsorozatokkal, mára azonban széles körben kedvelt műfajjá nőtte ki magát és számos alműfajra tagozódott.
Gyökerei évszázadokra, a kora középkori kódexekig és falfestményekig nyúlnak vissza, sőt egyesek a barlangrajzokig is visszavezetik (némi joggal, hiszen végső soron minden képzőművészet a barlangrajzokból ered). A képregény szoros értelemben vett, mai formája (képkockák, szóbuborékok, oldalszerkesztés stb.) azonban nagyon fiatal, a 19. század végén alakult ki az Egyesült Államokban. Tipikusan huszadik századi műfaj, a popkultúra része.
A magyar képregény elnevezés először 1938-ban bukkant fel a Képes Regények sorozat kapcsán. Ezekben a zsebkönyvekben amerikai krimi és akció képregények alaposan átszerkesztett változatait találhatjuk meg. A szövegbuborékokat kitörölték, a narrátori szöveget kiegészítették, a képanyagot megvágták, átszerkesztették, míg végül az eredmény egy illusztrált regény lett. Miután ezeknek végül nem volt sok közük a képregényhez, így ez nem tekinthető a "képregény" szó közvetlen eredetének. Ez az összetett szó legközelebb 1948-ra válik általánosan elterjedtté és jelentése is megegyezik a maival. Miután az adaptációs képregények 1955-től válnak Magyarországon egyeduralkodóvá, így téves a feltételezés, miszerint a képregény szavunk regények adaptációra utalna. A magyar talán az egyetlen nyelv, amely a regény szóból származtatja a képregényt.
Angolul a képregényt általánosságban comics-nak nevezik, ez annyit tesz: vicces, hiszen a korai amerikai képtörténetek az egyszerű humorra építettek. Az amerikai képregénynek két tipikus fajtája van. Az első az úgynevezett képsor, általában három-öt képből álló, csattanóval végződő történet: ez a comic strip (vicces csík), ami napilapok rovataiban, vagy tipikusan vasárnapi mellékleteiben jelenik meg. Ennek magyar megfelelőjeként gyakran a képsor elnevezést alkalmazzuk. A másik a comic book (képregény könyv), önálló, általában húsz-harminc oldalas füzetben megjelenő történet.
Az európai képregény kezdetben heti vagy havi rendszerességű magazinokban jelent meg, amelyek egyszerre több figura történeteit is bemutatták néhány oldalon. Az ötvenes évektől egyre népszerűbbé válik az album-formátum: az általában negyven-hatvan oldalon, gyakran keményfedelű kiadásban egyetlen figura kalandjait bemutató könyvek.
Kétségtelen, hogy a két legnagyobb képregényes cég a Marvel és a DC Comics. A Marvel Comics amerikai képregénykiadó, mely a Marvel Entertainment tulajdona. Ez utóbbi a Walt Disney tulajdonát képezi. A kiadó legismertebb kiadványai közé tartoznak a A Fantasztikus Négyes, A csodálatos Pókember, A Hihetetlen Hulk, az Iron Man, a Daredevil, a Thor, és az Amerika Kapitány. A kiadó által teremtett karakterek az úgynevezett Marvel Univerzum lakói.
A DC Comics egyike az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb képregénykiadóinak. A DC hozott létre olyan híres karaktereket, mint például Superman, Batman és Wonder Woman, Flash, Zöld Lámpás, Aquaman, Zöld Íjász és csapattagjaik az Igazságligából. A DC Comics évtizedekig volt a Marvel Comics-szal együtt a két legnagyobb képregénykiadó.
Áruházunkban a képregények mellett azok szereplőit is megtalálod különféle formákban, legyen szó arról, hogy dekorációként jelennek meg az iskolai felszerelésekről, kézzel fogható játékfigurákról és megannyi játékról.
